*Demi szemszöge***
Mit keresek én Adamnél? Valami halványan beugrik, de miért aludtunk együtt?
- Demi kérsz valamit enni? - kérdezte figyelmesen, én pedig próbáltam nem észrevenni kidolgozott, meztelen felsőtestét.
- Köszi valami reggeli jól esne - feleltem és reméltem, hogy összedob valami könnyűt. Erre elővett egy 2 mázsás szakácskönyvet.
- Mit csinálhatok magának Miss Lovato? - érdeklődött tágra nyílt szemmel. Észrevette, hogy mellkasát figyelem és halványan elmosolyodott - Fogd meg - és kezemet a szívere tette, aztán a kockás, szőrtelen hasán húzta végig.
- Ezentúl izomagynak hívjalak? - viccelődtem.
- Nekem mindegy, de te éhes fogsz maradni, ha csak a tökéletes testemre koncentrálsz - szemtelenkedett.
- Mr. Egó csinálna nekem valami ínycsiklandozó ételt?
- Bízza rám hölgyem. Maga csak öltözzön fel, sminkelje ki magát. Használhatja a ruháimat és a sminkkészletemet - én pedig kérésének eleget téve felsiettem az emeletre és készülődni kezdtem. Kiloptam a szekrényéből az American Idol alatt látott Queen-es pólóját, valamint egy rövid sortot. Ráérősen vetkőztem le és öltöztem fel. Átmentem a fürdőbe, ahol a sztereotípiákat meghazudtolóan nem láttam Adam sminkkészletének egy darabját sem. Kutatgattam a fürdőszobaszekrényben és megtaláltam. A mosdó alatti szekrényben CSAK smink volt. Hirtelen ötletemben gyorsan leordítottam Adamnek a lépcsőn.
- A Strut cimű számodban nincs bent véletlenül a Maybeline szó?
- Majdnem mindenki azt hiszi, pedig nem, mert az make-believe. Egyébként is MAC-et használok - ordította vissza sértődötten.
- Látom. Felvásároltad az egész MAC áruházat? - erre már nem válaszolt, de hallottam ahogy elkezdi énekelni a Bohemian Rapsody-t. Komótosan visszakullogtam a fürdőbe és végre elkezdtem kisminkelni magam. Alapozót sosem használtam, így csak szempillaspirált tettem fel és szemhéjtussal húztam egy vonalat a szemem fölé. Ami normálisra csak akkor sikeredett, mikor vagy ötvenedszerre csináltam meg. Még kutatgattam, nézelődtem a felső szinten, aztán lementem Adamhez a konyhába. Azt hiszem, majd' leesett az állam, mikor az asztalra néztem. Adam rákos, pesztós, zöldséges tésztát készített el nekem, ami már kinézetre is fenomenálisnak látszott.
- Zsó étvázsát kívánok a kiszasszonynak. Hemélem, hozs megfelelőnek találjá á főételt. Kíván hozzá eszetleg egy kisz boht? - mondta ezt francia akcentussal. Én pedig majdnem dobtam egy hátast.
- Ui monsieur lá petit boht kéhek - válaszoltam, mire Adam (még mindig egy szál gatyában) kitöltötte a bort. - Merci - mosolyogtam rá és adtam az arcára egy puszit.
- Szíveszen hölzsem - evés közben még beszélgettünk, aztán egyszer csak kattant a zár és belépett egy középkorú nő az ajtón.
- Szia Anya! - ölelte meg Adam az édesanyját, aki viszonozta azt, majd kérdőn nézett körbe.
- Mi történt itt? - kérdezte bár nem úgy, mintha ordításhoz készülődne.
- Semmi sem történt köztünk - magyarázkodtam. És ezt persze egy olyan hosszú pólóban mondtam, ami félreérthető volt.
- Anya itt aludt nálam a barátnőm. Nem csak a pólóm van rajta, hanem a sortom is. Mutasd meg Demi. - erre felhúztam a felsőt addig, hogy látszódjon a rövidnadrág - Ennyi az egész. És hogy rajtam miért nincs ruha? Szeretek feszíteni a csajoknak - mondta mosolyogva.
- Nem akartam semmit sem félreérteni. Tudom, hogy a fiúkat szereted. Az étel miatt kérdeztem. Már karácsony óta unszollak, hogy csinálj nekünk valamit.
- Hát most megjött a kedvem - pimaszkodott.
- Akkor ahhoz is jöjjön meg a kedved, hogy felöltözöl. Sipirc! - küldte el Adamet a helyszínről, aztán vigyorogva rámnézett. - Bocsánat még valószínűleg nem ismerjük egymást. Leila Lambert vagyok, Adam édesanyja - nyújtott kezet.
- Demi Lovato vagyok és a fia egy isten - fogadtam el a kezét és kicsit elpirultam.
- Jobbat nem is kívánhatnék. Várjunk csak...Demi? Te? Nagy öröm, hogy itt láthatlak! - mosolygott rám és megölelt - Szerintem Adam nagyon kedvel téged - jelentette ki.
- Honnan gondolja? - kiváncsiskodtam, mert elültette a fülemben a bogarat.
- Megkérlek, hogy tegezz. És Adam még a pasijainak sem főzött. Csak karácsonykor szokott. Te könyörögtél neki? - mi van?
- Nem! Dehogy! Ráadásul ő kérdezte, hogy éhes vagyok-e, és hogy csinálhat-e nekem valamit. Khm...biztos, hogy Adam homoszexuális?
- Fura. Igazából nem vagyok benne biztos, hogy nem habarodott-e beléd - jelentette ki, nekem pedig újra leesett az állam. Aztán Leilával észrevettük, hogy Adam boldogan jön le a lépcsőn.
Szürke kopott nadrág, fehér póló és barna, kötött mellény volt rajta. Ahogy mellém ért, átkarolta a vállam és nagyban mosolygott. Már biztos, hogy belém szeretett.
Mit keresek én Adamnél? Valami halványan beugrik, de miért aludtunk együtt?
- Demi kérsz valamit enni? - kérdezte figyelmesen, én pedig próbáltam nem észrevenni kidolgozott, meztelen felsőtestét.
- Köszi valami reggeli jól esne - feleltem és reméltem, hogy összedob valami könnyűt. Erre elővett egy 2 mázsás szakácskönyvet.
- Mit csinálhatok magának Miss Lovato? - érdeklődött tágra nyílt szemmel. Észrevette, hogy mellkasát figyelem és halványan elmosolyodott - Fogd meg - és kezemet a szívere tette, aztán a kockás, szőrtelen hasán húzta végig.
- Ezentúl izomagynak hívjalak? - viccelődtem.
- Nekem mindegy, de te éhes fogsz maradni, ha csak a tökéletes testemre koncentrálsz - szemtelenkedett.
- Mr. Egó csinálna nekem valami ínycsiklandozó ételt?
- Bízza rám hölgyem. Maga csak öltözzön fel, sminkelje ki magát. Használhatja a ruháimat és a sminkkészletemet - én pedig kérésének eleget téve felsiettem az emeletre és készülődni kezdtem. Kiloptam a szekrényéből az American Idol alatt látott Queen-es pólóját, valamint egy rövid sortot. Ráérősen vetkőztem le és öltöztem fel. Átmentem a fürdőbe, ahol a sztereotípiákat meghazudtolóan nem láttam Adam sminkkészletének egy darabját sem. Kutatgattam a fürdőszobaszekrényben és megtaláltam. A mosdó alatti szekrényben CSAK smink volt. Hirtelen ötletemben gyorsan leordítottam Adamnek a lépcsőn.
- A Strut cimű számodban nincs bent véletlenül a Maybeline szó?
- Majdnem mindenki azt hiszi, pedig nem, mert az make-believe. Egyébként is MAC-et használok - ordította vissza sértődötten.
- Látom. Felvásároltad az egész MAC áruházat? - erre már nem válaszolt, de hallottam ahogy elkezdi énekelni a Bohemian Rapsody-t. Komótosan visszakullogtam a fürdőbe és végre elkezdtem kisminkelni magam. Alapozót sosem használtam, így csak szempillaspirált tettem fel és szemhéjtussal húztam egy vonalat a szemem fölé. Ami normálisra csak akkor sikeredett, mikor vagy ötvenedszerre csináltam meg. Még kutatgattam, nézelődtem a felső szinten, aztán lementem Adamhez a konyhába. Azt hiszem, majd' leesett az állam, mikor az asztalra néztem. Adam rákos, pesztós, zöldséges tésztát készített el nekem, ami már kinézetre is fenomenálisnak látszott.
- Zsó étvázsát kívánok a kiszasszonynak. Hemélem, hozs megfelelőnek találjá á főételt. Kíván hozzá eszetleg egy kisz boht? - mondta ezt francia akcentussal. Én pedig majdnem dobtam egy hátast.
- Ui monsieur lá petit boht kéhek - válaszoltam, mire Adam (még mindig egy szál gatyában) kitöltötte a bort. - Merci - mosolyogtam rá és adtam az arcára egy puszit.
- Szíveszen hölzsem - evés közben még beszélgettünk, aztán egyszer csak kattant a zár és belépett egy középkorú nő az ajtón.
- Szia Anya! - ölelte meg Adam az édesanyját, aki viszonozta azt, majd kérdőn nézett körbe.
- Mi történt itt? - kérdezte bár nem úgy, mintha ordításhoz készülődne.
- Semmi sem történt köztünk - magyarázkodtam. És ezt persze egy olyan hosszú pólóban mondtam, ami félreérthető volt.
- Anya itt aludt nálam a barátnőm. Nem csak a pólóm van rajta, hanem a sortom is. Mutasd meg Demi. - erre felhúztam a felsőt addig, hogy látszódjon a rövidnadrág - Ennyi az egész. És hogy rajtam miért nincs ruha? Szeretek feszíteni a csajoknak - mondta mosolyogva.
- Nem akartam semmit sem félreérteni. Tudom, hogy a fiúkat szereted. Az étel miatt kérdeztem. Már karácsony óta unszollak, hogy csinálj nekünk valamit.
- Hát most megjött a kedvem - pimaszkodott.
- Akkor ahhoz is jöjjön meg a kedved, hogy felöltözöl. Sipirc! - küldte el Adamet a helyszínről, aztán vigyorogva rámnézett. - Bocsánat még valószínűleg nem ismerjük egymást. Leila Lambert vagyok, Adam édesanyja - nyújtott kezet.
- Demi Lovato vagyok és a fia egy isten - fogadtam el a kezét és kicsit elpirultam.
- Jobbat nem is kívánhatnék. Várjunk csak...Demi? Te? Nagy öröm, hogy itt láthatlak! - mosolygott rám és megölelt - Szerintem Adam nagyon kedvel téged - jelentette ki.
- Honnan gondolja? - kiváncsiskodtam, mert elültette a fülemben a bogarat.
- Megkérlek, hogy tegezz. És Adam még a pasijainak sem főzött. Csak karácsonykor szokott. Te könyörögtél neki? - mi van?
- Nem! Dehogy! Ráadásul ő kérdezte, hogy éhes vagyok-e, és hogy csinálhat-e nekem valamit. Khm...biztos, hogy Adam homoszexuális?
- Fura. Igazából nem vagyok benne biztos, hogy nem habarodott-e beléd - jelentette ki, nekem pedig újra leesett az állam. Aztán Leilával észrevettük, hogy Adam boldogan jön le a lépcsőn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése